Piros útlevél


Nosztalgia időutazásunk Rizsescsoki Országba mivel is kezdődhetne, mint a megfelelő útiokmányok beszerzésével. Mi is lehet az? Az idősebbek tudják, de a retro-divatnak hódoló fiatalok közül lehet, hogy sokan csak most fogják megtudni: ez a piros útlevél. Mert akkoriban külön kék útlevél kellett a vasfüggönyön túlra, és azzal is csak háromévente egyszer lehetett utazni. A szocialista országokba a piros útlevél dukált, azonban ez sem jelentett automatikusan kiutazási engedélyt is. A kiutazáshoz az útlevélbe előzőleg úgynevezett ablakot kellett kérelmezni a rendőrségen, ami általában egy-két hét alatt intéződött el. Az ablak egy valóban ablakszerű pecsét volt, amibe aztán a határátkelőn a kiléptetőpecsétet is beleütötték. Mert útlevélellenőrzés és vámvizsgálat persze mindig volt. Jugoszláviába évente egyszer eséllyel kérhetett ablakot az ember - a nyolcvanas években. Korábban szigorúbb volt az elbírálás.

Belgrádi hangulatok

A lap alján a belgrádi videók küzül az első és harmadik egy-egy népszerű pop szám. Az első előadója Ceca, napjaink egyik legismertebb szerb popdalénekesnője. A harmadik videónak az előadóját sajnos nem sikerült kinyomoznom, de jó panoráma fotók vannak benne Belgrádról. A másik két rövidfilm egy-egy csokor a belgrádiakkal készített interjúkból. Szerbül beszélők előnyben...

Egy európai főváros keleti bazára - azaz szarajevói hangulatok

A lap alján található videósávok egyikén a Baščaršija látható, mely egy európai főváros, Szarajevó keleti bazára. A "nagypiac", mert nagyjából ezt jelenti a neve, egyidős a várossal, többszáz éve folyamatosan várja vásárlóit, akik régebben helybéliek és környékbeliek voltak, a XX. század óta azonban egyre inkább a turisták közül kerülnek ki. Itt megtaláljuk a hagyományos kézműves termékeket, különösen az ötvösök remekeit. Az egyik videó valamelyik helyi mester promóciós anyaga. Tálcák és kávés készletek láthatók ónból, sárgarázből és vörösrézből, sőt valami pirosrézből is, ami sokkal pirosabb, mint a vörösréz. Aki megnézi a harmadik videót, tudni fogja, melyikre gondolok. Egy-két felvétel fejtetőn áll, de ezen ne lepődjön meg senki. Más is fordítva van errefelé, mint ahogy az Magyarországon megszokott. Például itt van a džezva és a findža. A džezva (dzsezva) a mi "csésze" szavunk eredetije, itt azonban azt a laposaljú, fölfelé szűkűlő, csőrös-nyeles edényt jelenti, amiben a törökös kávét főzik. A magyarok ezt hívják findzsának, vagy pedig nem hívják sehogy. A findža errefelé pedig azt a kicsike, porcelánedényt jelenti, amiből a kávét isszák. A magyarok ezt pedig a - džezva szót magyarosítva - csészének nevezik. Aki nem hiszi, járjon utána. Érdemes!

Zágrábi hangulatok

A lap alján található videósávok egyike a horvát főváros, zágráb hangulataié. Az első videó szerkesztett, Zágráb belvárosát és a gyönyörű gótikus katedrálist mutatja be. A második témája ugyanez, de amolyan igazi, reszketőkezű amatőr turista felvételen. Viszont több érdekes részletet bemutat a katedrális belsejéből, többek között a glagolita feliratot. A harmadik sajnos csak fél perc, a kaptoli élő Betlehemet mutatja be, amint a három királyok éppen odaérnek a jászolhoz. A negyedik videó ismét egy szerkesztett anyag: téli hangulatfelvételek a városról.

Azra: Balkan

Mielőtt komolyabb időutazásra indulnánk az egykori Jugoszláviába, kedvcsinálónak álljon és szóljon itt egy klasszikus jugó sláger, a "Balkan". Előadója a 80-as évek horvát rockbandája, az Azra. Mivel nem sikerült szűkítenem a találatokat, ezért négy pédányban is felkerült a blogba. Ebből kettő ugyanaz a koncertfelvétel kb. 1984-ből (?). Az egyik hajszálnyival mintha jobb minőségű lenne. A harmadik az eredeti, ahogy a bakeliten hallható. A negyedik egy félperces magánakció, de legalább látszik, hogy a nótát a mai tizenévesek is ismerik, nem csak a harminc évvel ezelőttiek.

Üdvözlet rizsescsokiországból!

Nemsokára indul ez a blog, mely a volt Jugoszláviát és az utódállamokat kívánja bemutatni. Nosztalgia, retro, hasznos tippek gasztro- és kultúrturistáknak. A jelszó: kávé, konyak, rizsescsoki...